Szövegértési kérdések és a hozzájuk tartozó olvasmány

Olvasd el a szöveget, és válaszold meg a kérdéseket! Hunyadi kardja A gyulafehérvári nagytemplom homályos boltozata alatt látható Hunyadi János koporsója. Valamikor több volt ezen a síremléken a drágakő, mint a márvány, de biz az mind elkallódott a régi zavaros világban. Nem maradt ott egyéb egy hosszú, kétélű acélpengénél, amely a szobor lábához volt támasztva. Az nem kellett senkinek, mert nem volt rajta semmi ékesség. Meg nehéz is volt, hogy két kézzel alig lehetett megemelni. Az volt Hunyadi kardja. Egyszer aztán ennek is akadt gazdája. Valami gyülevész csapat fosztogatta ki a várost. A vezérük valami Privoda nevű kapitány volt. Ez a Privoda volt az, aki fölkapta a halott hősnek annyi csatában diadalmas fegyverét. – Minek lesz az neked, Privoda? – incselkedtek vele a cimborái. – Elhúzza az azt a káposztatorzsából faragott karodat. – Ne tanítsátok ti Privodát – vigyorgott a kapitány –, megér ez nekem egy szakajtó1 aranyat. Annyit bizonyosan nem sajnál érte Kamuti Ferenc uram. Kamuti Ferenc volt akkor Magyarország legerősebb embere. Derék, jó vitéz, becsületes magyar, Esztergom város kapitánya. Neki szánta a kardot Privoda, el is vitte hozzá. – Vitéz nagyuram, elhoztam neked Gyulafehérvárról Hunyadi kardját. Nem illet az mást most nagy Magyarországon, egyedül csak téged. Tudom, nem sokallasz érte száz aranyat meg egy csótáros2 paripát meg a hozzá való ékes vitézi gúnyát. Kamuti kezébe vette Hunyadi kardját, forgatta, nézegette, amíg ki nem buggyant a könnye. – Jaj, mire jutottál, szegény Magyarország! – sóhajtott keserű szívvel, s indult kifelé a fegyveres teremből. De Privoda ijedten állotta útját. – Ohó, vitéz uram, hát az én jutalmam hol van? – Az ám, majd elfelejtettem! – mordult rá haragosan Kamuti, s bekiáltott az őrszobára: – Hé, hajdúk, ugorjatok csak ide! Négy szál legény tisztelegve várta a parancsolatot. 1 kisméretű, fületlen, fonott kosár 2 lószerszám, annak dísze vagy díszes takaró – Szaggassátok le a vitézi gúnyát erről a semmiháziról – mutatott rá a reszkető Privodára –, mert nem illet az ilyen gonosztevőt. Öltöztessétek darócba3, aztán kergessétek ki a várból! Ő maga pedig kiment a bástyafokra, amely a Duna fölött meredezik, megcsókolta Hunyadi kardját, megcsillogtatta a napfényben, s nagyot lendítve a karján, belehajította a Dunába. – Sohase lesz többet emberi kéz, amelyik méltó volna Hunyadi János kardját forgatni. Hunyadi kardja azóta lent fekszik a Duna fenekén. De mikor a magyart bántják, mindig megmozdul, mintha rég elporlott gazdáját keresné, s olyankor hány a Duna haragos hullámokat. a) Húzd alá azt a teljes mondatot, amely a történet csodás mozzanatát örökíti meg! b) Hogyan fogalmazza meg a szöveg a következőket? Írd le szó szerint! A) régen elveszett: ........................................................................................................... .......................................................................................................................................... B) szedett-vedett, semmirekellő emberek sokasága: ....................................................... .......................................................................................................................................... C) tréfálkoztak vele a barátai: .......................................................................................... .......................................................................................................................................... c) Idézz a szövegből két olyan részletet, amely Kamuti Ferenc Hunyadi iránti tiszteletét mutatja! .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... 3 durva, vastag ruhaanyag