Szövegértési kérdések és a hozzájuk tartozó olvasmány

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? d (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsi stb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet a kifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci – nadrág, üccsi – üdítő), a mellékneveket (édi – édes, husi – húsos) és az igéket (pl. becsomiz – becsomagol, szeriz – szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci (tündéri), -csi: szemcsi (szemüveg), telcsi (telefon) vagy -szi: tüdőgyuszi (tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda). A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi (monitor), noti (noteszgép) vagy proci (processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri (helyszíni bírság), őrmi (őrmester), szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény? A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivi vok – kíváncsi vagyok’, naon – nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő pontsorra! A) Így beszélünk mi: ................................. B) Hogyan hozunk létre „édi” szavakat? ................................. b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Karikázd be a helyes választ! A) A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait. IGAZ – HAMIS B) A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát. IGAZ – HAMIS C) Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja. IGAZ – HAMIS c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése? ........................................................................................................................................... d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? aki barnulni vágyik: .................................................................. rendőr: .................................................................. e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” ........................................................................................................................................... ........................................................................................................................................... Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] […] koviubi pörivel vidikazi zacsiban a kedvencem a víkendem lekipali csokival csörizi a telimet jaj vétkeztem a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? koviubi pörivel: .................................................................. lekipali: .................................................................. g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti! Az „édi” ige: ……………………………