Szövegértési kérdések és a hozzájuk tartozó olvasmány

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Paár Ádám: Jókai Mór a moziban (1) A 19–20. század fordulóján alig akadt olyan olvasni szerető ember Magyarországon, aki ne Jókai Mór művein nevelkedett volna. Jöhettek-mehettek politikai rendszerek, kormányok, uralkodó eszmék, Jókai néhány magyar és külföldi kortársával (Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Jules Verne, id. Alexandre Dumas, Karl May) stabilan tartotta helyét az olvasási statisztikai listák első harmadában, de Jókai ezen a körön belül is mindig i a lista első néhány helyezettje közt szerepelt. Ázsiója csak az 1980-as években kezdett j megkopni, de ez bizonyos mértékig érthető, hiszen a külföldi kortárs irodalom és a televízió mindinkább erősen harapófogóba zárták a 19. századi klasszikus magyar irodalom nagyjait. (2) Jókai megérte a mozi születését, mi több, rajongott az új technikáért. 1895-ös nizzai és genovai tartózkodásakor meglátogatott egy filmszínházat, és elragadtatott hangon számolt be az élményről: „Csodálatos egy valami ezek a mozgó képek, amelyek, mint a bogarak a fehér falon, másznak.” Az író megsejtette a színes kép feltalálását, és úgy gondolta, ha ilyen irányba fejlődik a technika, akkor még nagyobb lesz a film hatása a közönségre. Levelében megfogalmazta a reményét, hogy a film mielőbb eljut Pestre. (3) Jókai, mint annyi mindenben, látnoknak bizonyult: a levél után tizenhárom és a halála (1904) után négy évvel alakult meg az első magyar filmvállalat, a Projectograph. Egyik alapítója, Ungerleider Mór, egy élelmes kávéház-tulajdonos, a Velence kávéház gazdája 1898-tól rendszeres vetítéseket rendezett vendégei számára. Ezek még életképek, híradófelvételek voltak. Jókai életében elkészült az első magyar film, A tánc (1901), amely mozgóképfelvétel volt Pekár Gyula író táncról szóló előadásának illusztrálására. Először rövid részletek, tömegjelenetek, híradófelvételek követték egymást a filmvetítéseken, majd megérett az idő és a közönség ízlése az összefüggő történetre. A közönség mesét kívánt. S ki lett volna alkalmas erre, ha nem az, akit már életében a nemzet mesemondójának tartottak?! (4) 1915–1920 között tíz Jókai-feldolgozás készült, többek között olyan alkotásokból, mint a Mire megvénülünk, Az arany ember, A szerelem bolondjai, a Fekete gyémántok. Az 1916-os Mire megvénülünk megdöntött egy addigi rekordot: ez volt a magyar filmművészet első hosszú játékfilmje. Jókai indirekt módon hozzájárult a magyar filmgyártás szemléletváltásához és technológiai útkereséséhez: a Jókai-alkotásokhoz nem volt elég a belső jelenetek forgatása, ki kellett menni a terepre, olykor veszélyes körülmények közé. Az 1917-es Fekete gyémántokat Salgótarján közelében, valódi bányában forgatták, négy és fél kilométerre a föld alatt, és egy baleset kis híján veszélyeztette a stáb életét. (5) Sokszor fölvetődik a kérdés, mi szükség egy történet újbóli leforgatására. Ez fennáll a fenti Jókai-regényekkel kapcsolatban is, mert mindegyiket leforgatták újból a későbbiek során – némelyiket kétszer is. A kérdés azért értelmetlen, mert egy film nemcsak történet, hanem művészi, sőt technikai és gazdasági produktumként lenyomata egy adott kornak, a technikai fejlettségi szintnek, a korszellemnek, az eszméknek, a színészi játékstílusnak és még sok minden másnak. (Magyaróra VII. évfolyam 1. szám, 2025. március, 36. o.) Válaszolj dátumokkal! a) Az első magyar filmvállalat létrejöttének éve: ………… b) A rendszeres híradófelvétel-vetítések kezdetének éve (Velence kávéház): ………… Oldd meg a feladatokat! c) A szöveg bekezdéseihez témajelölő címeket társítottunk. A következőkben ezek közül adunk meg néhányat. A megadott címek egyike nem illeszthető bele a szövegbe. Húzd alá azt a címet, amelyik nem lehet tartalomjelölő része valamelyik bekezdésnek! Megfilmesített regények A kávéházak története Egy páratlan olvasottságú író d) Az első bekezdésben szerepel egy idegen szó: ázsió. Húzd alá az itt felsoroltak közül azt a három szót, amelyek helyettesíthetnék ezt a kifejezést! tekintély – árfolyam – megbecsültség – elismertség – leértékelés – hiány Igaz vagy hamis? Írd a táblázat megfelelő helyére, a megállapítások után, hogy a szöveg alapján hamisak (H) vagy igazak (I)! Megállapítás I / H e) Kezdetben a vetített anyag irodalmi művekre támaszkodott. f) Jókai Mór írásai még a 20. század nagy részében is népszerűek voltak. g) Azért kell újra és újra filmet készíteni ugyanabból a történetből, mert az idők során mind a technika, mind a színészi játék veszít a színvonalából. Az alábbi képek a magyar mozitörténet jeles állomásait illusztrálják. Írd a képek melletti vonalra, hogy ezen állomások, események miért kiemelkedőek, azaz miben elsők! h) .......................................................................................................................................... i) .......................................................................................................................................... j) ..........................................................................................................................................