2026 magyar felvételi 6. osztály – 1. nap, 9. feladat: szövegértési kérdések és a hozzájuk tartozó olvasmány

Olvasd el a szöveget, és válaszold meg a kérdéseket! Az utolsó szegedi bég Azt beszéli az írás, hogy a régi világban Szegeden is török volt az úr másfél száz esztendeig. Seregbíró Csősz István tudja az igazságot, hogyan hagyta el a török a várost. Ő pedig már csak okos ember, nemhiába hogy a nagyapja is kukoricacsősz volt. … – Úgy volt az – beszéli Seregbíró Csősz István –, hogy Bali bégnek hívták a kapitányt. De csak Pali bégnek mondták a magyarok. Akkora volt a süvege, mint valami gólyafészek, a gyémántboglár1 se kisebb rajta, mint az öklöm. A bég úr szerecsen inasától küldözgette ki a parancsot is, s hogy nagyobb legyen a parancs foganatja, olyankor mindig a fejébe nyomta a gyémántos süveget a szerecsen inasnak. – Jaj, nagyságos bég – bukik be hozzája egyszer az inasa –, gyere, láss csudát! – Mi csudát, te inas? – Jaj, nagyságos bég, azt csak szem láthatja, nyelv ki nem mondhatja. – No, majd kiküldöm a süvegemet – ásított Bali bég. – Életem-halálom kezedbe ajánlom, nagyságos bég uram: méltóztassék azt a saját tündöklő szemeddel megtekinteni, mert olyat nem mindennap látni, amilyent most a Tisza hídján. Bali bég kicsoszogott a Tisza hídjára. Mit lát ott, uram teremtőm: ül a híd szélén egy szegény ember, s eszi a szőlőt a szegedi halbicskával2! Egy szem, egy kapás, egy szem, egy kapás, de olyan sebesen hányja befelé a szőlőt, hogy káprázik bele a szeme az embernek. Bali bég leült a híd másik szélére, szemben a szegény emberrel; úgy eltátotta a száját, hogy majd kiesett rajta a feje, ami pedig nagy szó. Nézte a szegény embert, hogy majd felét leette már a gerezdről a szőlőnek, s hirtelen felé bökött az ujjával. – Kukk, szegény ember! – Miért ijesztegeted a szegény embert, nagyságos Pali bég? – Azt néztem, szegény ember, ugyan megszúrod-e magad ijedtedben azzal a halbicskával. 1 dísz a süvegen 2 kés, nyele halformájú Jól van, nem szól a szegény ember semmit, csak bicskahegyezi tovább is a szőlőt, Bali bég kitátja megint a száját akkorára, mint egy kapu. Egyszer csak hirtelen felé kap a szegény ember a halbicskával: – Kukk, nagyságos Pali bég! Nem is kellett egyéb a nagyságos Bali bégnek, ijedtében úgy lefordult a hídról, hogy meg se állt, míg a Tisza fenekére nem ért. Kapkodott utána a szegény ember, de már csak a gyémántos süveget bírta elkapni belőle. – Sebaj, leszek én gazdája ennek is – mondta a szegény ember, a fejébe csapva a süveget, felballagott a várba, ahol mind hasra vágódtak előtte a jámbor török katonák. – Azt üzente a nagyságos Pali bég, hogy nyomban hazatakarodjatok a hazátokba. Ő maga is majd utánatok mén, csak még egy kicsit hűtőzik a Tiszában. Úgy elfüstöltek onnan a törökök, mint nap elől a köd. Ki mert volna ellenkezni a nagyságos Bali bég süvegével? – Így volt ez, nem másképp – mondja Seregbíró Csősz István. – Azért szereti a szegedi ember ma is annyira a halbicskát. a) Húzz alá egy teljes mondatot, ami azt bizonyítja, hogy a történetet valaki elmeséli! b) Hogyan fogalmazza meg a fenti szöveg a következőket? Írd le szó szerint! A) A török süvege nagy volt: ........................................................................................... .......................................................................................................................................... B) Azt látni kell, nem lehet elmondani: ........................................................................... .......................................................................................................................................... C) Bali bég meglepődött: ................................................................................................. .......................................................................................................................................... c) Írd le saját szavaiddal kerek mondat(ok)ban, hogy milyen üzenetet adott át a szegény ember a törököknek a bég nevében! Az üzenet két tartalmi elemből álljon! .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................